Tudjuk, hogy a törvény nem ismerete nem mentesít annak betartása alól. De mi van akkor, ha meg szeretnéd ismerni a törvényeket, amiket be kell tartanod? Ha nem vagy jogász, ez reménytelen feladatnak tűnik. Nézzünk egy véletlenszerű példát a sokezer, életünket szabályozó jogszabályból:

11. § (2) Ha a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany a Mód. törvény hatálybalépése napját magában foglaló adóévre az (1) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazza, a Mód. törvénnyel megállapított 5. § (1) bekezdés szerinti adómértéket – a Mód. törvény hatálybalépése napját magában foglaló adóévben – az adóalap olyan hányadára kell alkalmaznia, amilyen arányt az adóév Mód. törvény hatálybalépése napjától számított naptári napjainak száma az adóév naptári napjai számában képvisel.
(2014. évi XXII. törvény a reklámadóról)

Nem gondolom, hogy a jogszabályok és az érthetőség egymást kizáró fogalmak lennének. Nyilván egy jogszabály mindig bonyolultabb lesz, mint a legtöbb köznapi szöveg. De a fenti példánál azért lehetne sokkal érthetőbb is.

A jogszabályok nyelvét elvileg a jogalkotási törvény szabályozza. Azért csak elvileg, mert ezt a törvényt sajnos nem mindig tartják be. De ettől most tekintsünk el, és nézzük meg, mit ír a jogalkotási törvény:

2. § (1) A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.

Világos? Nem igazán. Hasonlítsuk össze a korábban hatályos jogalkotási törvénnyel:

18. § (2) A jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan és közérthetően kell megszövegezni.

Mi változott?

• Már nem kell közérthető legyen egy jogszabály, csak a címzetteknek kell érteniük.
  Ez önmagában nem feltétlenül baj, hiszen lehet, hogy egy jogszabály csak nagyon keveseket érint. A gond ott van, hogy sehol sincs meghatározva, kik a címzettek. A Büntető törvénykönyv például mindenkire vonatkozik, így mindenképpen érdemes lenne közérthetően megfogalmazni. Egy önkormányzati rendeletet is jellemzően az összes helyi lakosnak meg kellene értenie.
• „Világos és közérthető” helyett legyen „egyértelműen értelmezhető” a tartalma.
  Attól, hogy valami egyértelműen (azaz egyféleképpen) értelmezhető, még egyáltalán nem biztos, hogy érthető is egyben.
• Már nem arról írnak, hogyan kell megszövegezni egy jogszabályt, hanem hogy milyen szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.
  Mit jelent egyáltalán az, hogy szabályozási tartalom? Van olyan része egy jogszabálynak, ami nem minősül szabályozási tartalomnak? És ha igen, akkor annak nem kell egyértelműen értelmezhetőnek lennie? Ez egy felesleges bonyolításnak tűnik számomra, lehetett volna egyszerűen úgy írni, hogy „a jogszabályt a címzettek egyértelműen tudják értelmezni.”   

Megállapíthatjuk tehát, hogy pontatlan és nehezen érthető az a jogszabály, ami arról rendelkezik, hogy milyen módon kellene a többi jogszabályt megírni. Nem csoda, hogy „az adóév Mód. törvény hatálybalépése napjától számított naptári napjainak számáról” és hasonló szörnyszülöttekről kell olvasnunk a hatályos törvényekben.  

De ne adjuk fel a reményt! Néhány országban már felismerték, hogy lehet egyszerre szabatos és érthető is egy jogi szöveg. A közérthető jogi nyelvért küzdő szakembereket a Clarity nemzetközi szervezet tömöríti. Remélem, Magyarországról is egyre többen fognak hozzá csatlakozni.