Így írnék én 1. – Aegon Lakástakarék-számla akció

Szép az elmélet, de legjobban a példákból lehet tanulni. Ennek megfelelően rendszeresen be fogom mutatni egy-egy konkrét példán keresztül, hogy hogyan lehet a közérthető megfogalmazás elméletét alkalmazni. Az első példánk most az Aegon lakástakarék-számla akciója (jelenleg itt érhető el).

Ilyen volt:

Az eredeti felhívás
Az eredeti felhívás (kattintásra nagyobb lesz)

És ilyen lett:

Az átírt változat
Az átírt változat (kattintásra nagyobb lesz)

Mit változtattam?

Szerkezet

  • Átfogalmaztam kérdés-válasz formátumra.
  • A lakástakarék-számla leírását pontokba szedtem, és a hirdetmény elejére mozgattam. Kiegészítettem az időtartammal is (szándékosan nem használtam a futamidő kifejezést, ami banki zsargon).
  • Az akció időtartama kétszer is szerepelt, ebből csak egyet hagytam meg.

Stílus

  • “Az akció időtartama” a bank szemszögéből van megfogalmazva, ehelyett az ügyfél kérdéseit teszem fel egyes szám első személyben: “mikor nyithatok akciósan számlát?” A bank válaszában “Ön” az ügyfél, ha pedig a bankról magáról van szó, ahhoz többes szám első személyt használok: “megfelezzük a díját”.
  • Cselekvő szerkezeteket használtam, hogy egyértelmű legyen, kinek kell cselekednie: “Nem kerül sor a szerződés módosítására, felmondására” helyett “Nem módosítja és nem mondja fel a szerződést.” (A bank nem fogja felmondani a szerződést, ha rendesen fizetsz, ezt pedig egy másik pontban kötjük ki).
  • A hosszú mondatokat több részre bontottam.
  • A marketingszövegen kicsit kurtítottam, nyilván erről a marketingesekkel kell egyezkedni, hogy mennyi maradhat.

Szóhasználat

  • Kerültem a banki zsargont: “megvalósulnak a szerződés szerinti díj- és havi betétbefizetések” helyett “rendszeresen fizeti a biztosítási díjat és a havi előtakarékosságot”.
  • Egységesítettem a fogalmakat: az eredeti hirdetmény vegyesen használta a lakástakarék-számlát és a lakás-előtakarékossági szerződést, én kizárólag az előbbit használom.
  • A gomb feliratát magyarítottam (“Kiszámolom” a “Kalkulálok” helyett). Érdemes lenne ezt különböző verziókkal tesztelni, hogy melyikre kattintanak a legtöbben.
  • A linkeknek egyedi szöveget írtam ahelyett, hogy “Kattints ide”.

Így írnék én 1. – Aegon Lakástakarék-számla akció” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Az eredeti egy szempontból jobb:
    75 000 – ez az ún. olvasói ezres szóköz
    75.000 – ez pedig az ún. könyvelői ezrespont.

    Amúgy nagyon fontos dolgot tetszik csinálni, gratulálok. Valóban egy előadás alatt elsajátíthatók a plain language fortélyai?

    1. Köszönöm az észrevételt, tényleg egyértelműbbnek tűnik, ha szóközzel tagoljuk a számokat.
      Egy előadás alatt csak az alapokat lehet elsajátítani, a legfontosabb szabályokat és a szemléletmódot. Akkor fejlődünk a leginkább, ha sokat gyakorlunk.

  2. Végre!

    Viszont: Engem kiráz a hideg, amikor valaki a számba teszi a kérdést. Ez a retorikai fordulat lényegét tekintve semmi más, mint a beszélgetőpartner elhallgattatása (feltételezett szavait kiveszi a szájából, és egyben megmondja neki, mit szabad kérdeznie), ráadásul közben úgy teszünk, mintha ennek ellenkezője történne. (Ennyiben hasonlít is az érthetetlen levelekre: a feladó így vagy úgy, de ellehetetleníti, hogy a címzett megszólaljon.)

    A szolgáltató/hivatal stb. akkor is csak a maga nevében beszélhet, amikor az ügyfél igényeihez igazodik, azaz:

    “Mikor nyithatok akciósan számlát?” helyett: “Mikor lehet akciósan számlát nyitni?” (Vagy pontosabban: “Meddig lehet akciós számlát nyitni?”

    és

    “Milyen feltételeknek kell megfelelnem?” helyett: “Milyen feltételekkel lehet akciós számlát nyitni?”, vagy még egyszerűbben: “Melyek az akció feltételei?”

    (Mellesleg az “alcím” meglehetősen ügyetlen maradt: “Nyisson az Aegonnál lakástakarék-számlát 2015. április 30-ig, biztosítsa nálunk lakását a megtakarítás időtartama alatt, és megfelezzük a számlanyitás díját” helyett pl: “Nyisson lakástakarék-számlát és kössön lakásbiztosítást az Aegonnál 2015. április 30-ig a számlanyitási díj feléért “.)

    1. Köszönöm az észrevételeit. Nem értek egyet azzal, hogy az olvasó kérdéseinek megjelenítése az olvasó elhallgattatását jelenti. Egyrészt a levél önmagában is csak egyoldalú kommunikációt tesz lehetővé, ebben az értelemben nincs is kit elhallgattatni. Másrészről az olvasó gyorsabban meg fogja találni az őt érdeklő részeket, ha ráismer a saját kérdéseire.
      De természetesen elfogadom, hogy van, akinek ez a stílus idegen.

      Az alcímről: igen, lehetne gördülékenyebb, biztos van ennél jobb megoldás. Az Ön javaslata viszont annyiban pontatlan, hogy a “kössön lakásbiztosítást” nem ugyanazt jelenti, mint a “biztosítsa nálunk lakását a megtakarítási időtartam alatt”.

  3. Engem a “kell megfeleljek”, “kell legyen” típusú megfogalmazástól ráz ki a hideg. Szóban is, de leírva meg végképp nem szeretek ilyet látni.
    Nagyon szimpatikus a kezdeményezés, de alapvető lenne, hogy az egyszerűsített levél helyesírása is legyen jó, pl. nem 30.-ig, hanem 30-ig és hasonlók.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük