Agyadra mennek a túlbonyolított hivatalos levelek? Szeretnéd megváltani a világot, de nem tudod, hol kezdd? Szívesen dolgoznál igényes ügyfelekkel, fontos és változatos projekteken, egy támogató és lelkes kis csapatban? Csatlakozz hozzánk, és tegyünk együtt érthetővé minden fontos szöveget! Csatlakozz a Világos Beszédhez bővebben…
2018 márciusában három amerikai képviselő új törvényjavaslatot terjesztett a kongresszus elé ezzel a beszédes címmel. A dokumentum eredeti címe: „Too Long; Didn’t Read” (röviden „TL;DR”), magyarul „Túl hosszú; nem olvastam”.
A javaslat az Egyesült Államok Irányítási és Költségvetési Hivatalát (Office of Management and Budget) kötelezné arra, hogy a felügyelete alá tartozó hivatalok számára előírja a közérthető kommunikációt.
Konkrétan a hivataloknak az útmutatók és levelek elején, egy külön kiemelt részben kellene feltüntetniük a legfontosabb tudnivalókat:
Bemutatták a Jogalkotás érthetően – a pontos fogalmazás művészete című, Katona József Álmos és a Maleczki József által szerkesztett, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet kiadásában megjelent kötetet Budapesten. A magyar és angol nyelvű kötet az azonos címen, 2014-ben rendezett konferencia előadásaiból készült. Bemutatták a „Jogalkotás érthetően – a pontos fogalmazás művészete” című kötetet bővebben…
Szakzsargontól, barokkos körmondatoktól és jogi sallangoktól mentes kommunikációt szeretne elérni Gergely Vera a hivatalos szervek és köztünk, közemberek között. Meglátásait a közérthető fogalmazás szakértőjeként igyekszik elterjeszteni az országban. Magyarországon úttörőnek számít ilyen téren, hiszen eddig nem volt erre a területre vonatkozó szakirodalom, illetve bármilyen nemű segédanyag.
Mi késztette arra, hogy elindítsa ezt a kezdeményezést?
Nagyon régóta foglalkoztat ez a téma. A szövegek érthetősége kicsit tágabban nézve a user experience designnak – magyarul felhasználói-élmény központú tervezésnek – a része. Ez pedig azt jelenti, hogy olyan termékeket és szolgáltatásokat hozunk létre, amik a felhasználók gondolkozásmódjának és igényeinek felelnek meg, és folyamatosan építünk a felhasználók visszajelzéseire.
A közérthető fogalmazás pedig ennek a szövegekre vonatkozó része. Másrészről a napi munkám során észrevettem, hogy mennyire fontos az, hogy érthetőek legyenek a szövegek, és én ebben jó vagyok. Több mint két éve döntöttem el, hogy én ezzel szeretnék foglalkozni. A szülési szabadságom után már nem tudtam visszamenni az előző cégemhez, így ki kellett találnom valami újat. Úgy döntöttem, hogy mivel itthon erről még nagyon nem hallottak, de szükség az lenne rá, belevágok.
Az interjú folytatása a Lumens oldalán olvasható:
http://lumens.hu/2016/09/08/ha-nem-erted-meg-a-jogaidat-nem-tudsz-elni-veluk-olyan-mintha-nem-is-lennenek/
Írtam egy cikket a 444-re arról, mennyire megnehezíti a magyar vállalatok dolgát a felesleges adminisztráció, és mit lehetne tenni ez ellen, itt olvasható:
Elindult a kozerthetofogalmazas.hu
Az elmúlt hónapokban nem frissítettem ezt a blogot, de jó okom volt rá: a kozerthetofogalmazas.hu oldalon dolgoztam a szabadidőmben. Ezen az oldalon összegyűjtöttem a közérthető fogalmazás legfontosabb módszereit, így mostantól bárki megtanulhat érthetően írni.
Akkor nevezünk egy szöveget közérthetőnek, ha a szöveg felépítése, megfogalmazása és kinézete olyan, hogy a célközönség:
Az oldalon a fenti meghatározásban szereplő öt témát bontom ki részletesen:
Ha szeretnél érthetően írni: olvasd el a javaslatokat.
Ha bosszankodsz az érthetetlen szövegeken: küldd el a linket a szöveg írójának, hadd tanuljon belőle.
Még novemberben adtam elő az Online kommunikáció és webergonómia a közigazgatásban konferencián, természetesen ott is a közérthető fogalmazást igyekeztem népszerűsíteni.
Hiszem, hogy példákkal lehet a legjobban meggyőzni valakit, ezért átírtam egy kommunális adó kivetéséről szóló hivatalos levelet érthetőre. Rengeteg ilyen sablonlevelet gyártanak minden nap, és nagyon sok időt megspórolhatnánk azzal, ha ezek érthetőek és áttekinthetőek lennének. Közérthető fogalmazás a közigazgatásban bővebben…
Nemrég részt vettem Dublinban egy konferencián, aminek a témája a közérthető fogalmazás volt. Egy rövid összefoglaló következik azokról az előadásokról, amikre eljutottam.
Elöljáróban pár szó a konferenciáról: a szervező a Plain Language Association International (PLAIN), ami a közérthető fogalmazással foglalkozó szakemberek nemzetközi szervezete. Kétévente rendezik meg ezt a konferenciát, az idei volt a tizedik, kb. 250-en vettek részt rajta. A konferencia honlapján elérhető a részletes program.
A konferenciát Emily O’Reilly, európai ombudsman nyitotta meg. Nyitóbeszédében azt fejtegette, hogy a megfelelő ügyintézéshez való jog (mely az egyik uniós alapjog) közvetve tartalmazza az érthető kommunikációhoz való jogot is. Tehát uniós állampolgárként jogunk van ahhoz, hogy megértsük, mit akarnak tőlünk a hivatalok. Konferencia a közérthető fogalmazásról bővebben…
Tudjuk, hogy a törvény nem ismerete nem mentesít annak betartása alól. De mi van akkor, ha meg szeretnéd ismerni a törvényeket, amiket be kell tartanod? Ha nem vagy jogász, ez reménytelen feladatnak tűnik. Nézzünk egy véletlenszerű példát a sokezer, életünket szabályozó jogszabályból:
11. § (2) Ha a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany a Mód. törvény hatálybalépése napját magában foglaló adóévre az (1) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazza, a Mód. törvénnyel megállapított 5. § (1) bekezdés szerinti adómértéket – a Mód. törvény hatálybalépése napját magában foglaló adóévben – az adóalap olyan hányadára kell alkalmaznia, amilyen arányt az adóév Mód. törvény hatálybalépése napjától számított naptári napjainak száma az adóév naptári napjai számában képvisel.
(2014. évi XXII. törvény a reklámadóról)
Nem gondolom, hogy a jogszabályok és az érthetőség egymást kizáró fogalmak lennének. Nyilván egy jogszabály mindig bonyolultabb lesz, mint a legtöbb köznapi szöveg. De a fenti példánál azért lehetne sokkal érthetőbb is. Az adóév adómértékének az adóalapja, avagy jogunk van az érthető jogszabályokhoz bővebben…
Van egy álmom. Egy olyan világról álmodom, ahol nem kell könyvelőhöz fordulnunk csak azért, mert kapunk a NAV-tól egy levelet. Vagy feladni az olvasást egy ötsoros mondat közepén a harmadik jogszabályi hivatkozásnál. Sőt még azt is megértenénk, hogy mit írunk alá, amikor nyitunk egy bankszámlát.
Ez nem csak egy álom. Vannak országok, ahol jogszabály írja elő, hogy az államnak közérthetően kell kommunikálnia az állampolgáraival. Ahol a cégek is felismerték, hogy a saját érdekük, hogy érthetően fogalmazzanak. Ezekben az országokban régóta jelen van a “plain language”, avagy közérthető fogalmazás mozgalom. Ezt a mozgalmat szeretném én is beindítani Magyarországon.
Hiszem, hogy állampolgári jogunk megérteni, amit közölni akarnak velünk. Nem tudunk úgy tájékozottan dönteni, ha nem értjük meg a tájékoztatást. Nem normális az, ha egy háromoldalas folyószövegből kell kibányásznunk azt az egy mondatot, ami a lényeg.
Tudom, hogy a bonyolult dolgokat is meg lehet érthetően fogalmazni. Nem mondom, hogy ez könnyű. Ahogy Pascal írta:
„Sajnálom, hogy ilyen hosszú levelet írtam, de rövidre nem volt időm.”
Nyilván sokkal könnyebb bonyolultan fogalmazni, mint egyszerűen. De higgyétek el, megéri a fáradságot.